„Az ENSZ 2015 szeptemberében indította útjára a „Project Everyone” kampányát, amelyben a Világ Legnagyobb Tanórája keretében a 17 újonnan megfogalmazott Globális Célját szeretné megismertetni a gyerekekkel. A kezdeményezéshez világszerte számos ország – köztük Magyarország is – csatlakozott. A Világ Legnagyobb Tanórája az első nemzetközi oktatóprojekt, amelyen keresztül a gyermekek világszerte egy időben megismerhetik a fenntartható fejlődést szolgáló Globális célokat amelyek a társadalom kiemelt problémáira kívánnak megoldást nyújtani, többek között a mélyszegénység felszámolásával, az esélyegyenlőség megteremtésével, a minőségi oktatás biztosításával és a környezetünk védelmével. ”
A Világ Legnagyobb Tanóráját összekapcsoltuk névadónkkal kapcsolatos éves projekthez és ennek keretében pályázatot írtunk ki, amelyben a gyerekek riportot készítettek nagyszüleikkel, idős rokonaikkal a múlt iskoláiról.
– Töltőtollal írtunk, amibe kis üvegcséből kellett felszívnunk a tintát.
– Milyen táblátok volt?
– Nekünk még fekete táblára írtak krétával.
– Volt az iskolában tornaterem?
– Igen volt és testnevelés órán a lányoknak kötelező volt a fekete tornadressz.
– A fiúknak mit kellett felvenni?
– Fehér atlétatrikót és fekete nadrágot, de ők külön részébe jártak az iskolának és a
tornaórájuk is külön volt.
– El voltatok különítve?
– Igen az iskola két részre volt osztva. Az egyik részébe a fiúk a másik részébe a lányok jártak.”
-Én nagyon szerettem iskolába járni. Volt néhány igazi, emberséges tanárom, akikre ma is szeretettel
gondolok. Szerettem az osztálytársakat, most is el tudom mondani az osztálynévsort. Csodálatosak
voltak az ünnepek. Szavaltam, énekeltem az őszi munkák almaszedés krumpliásás, paradicsom
szedés. A gyakorló kert. Tavasszal a madarak és fák napja… és hosszasan sorolhatnám még.”
tér környékén helyezkedett el. A hely szűke miatt, csak négy tanteremmel rendelkezett.
Ezért akkoriban a gyerekek felváltva, délelőtt és délután jártak iskolába. Az egyik héten az
alsósok voltak a délelőttösök, a felsősök a délutánosok; majd fordítva.
Régen az iskolában szénnel fűtöttek, előfordult, hogy olajos volt a padló is. Későbbiekben,
amikor megépült a mostani iskola, az itt lévő termeket napközis gyakorló termekké
alakították át.”
– Nagyon szerettem a környezetórát, amit egy különálló házban tartottak nagy kerttel.
Tavasszal a kertben gereblyéztünk, palántákat, magvakat ültettünk. Ősszel betakarítottuk a
termést. Télen pedig a lányok kötni, horgolni, varrni tanultunk. A fiúk pedig szögelni,
gyalulni, faragni, vésni tanultak.”