Velencei erdei iskola
A Covid után idén végre meg tudtuk tartani Velencén hagyományos erdei iskolánkat. Sok volt ez a 3 év kihagyás, hisz csupán a most ballagó 8.osztályosok és a 7.osztály egy részének volt erdei iskolai tapasztalata. Így gyakorlatilag a 150 fős ifjúság nagyobbik fele első alkalommal vett részt ilyen táborozáson.
Az idei évi erdei iskola elsődleges feladata a nevelés, a közösségalakítás volt. A mögöttünk álló pár évben ez nehezen vagy egyáltalán nem valósulhatott meg. A járványügyi intézkedések gyakorlatilag ellehetetlenítették a csoportosulást, közösségi programok szervezését. Volt mit bepótolni!
A Medárd napi esőzés sokszor elkapott bennünket egy-egy program során. A legemlékezetesebb a velence-tavi kenutúránk volt. Fantasztikus volt átevezni a túlpartra, látni a mögöttünk zajló zivatart. Minden kenuban kicsik-nagyok is ültek, így a helyes technika kialakítása csak összedolgozással vált lehetségessé. A pákozdi programunk is esővel kezdődött és végződött, de közben teljes napsütésben ismerkedtünk meg a katonaság történelmével az 1848-as időktől mostanáig. Az előadók meglepődtek, hogy milyen sok gyerek emlékszik vissza nagyszülei, dédszülei történeteire. Megdicsérték csapatunk fegyelmezettségét. Sajnos az időjárás miatt csak egyszer tudtunk fürdeni a Velencei-tóban, ám a globális felmelegedés következményét, a tó sekélyesedését és algásodását közelről tapasztaltuk meg. Az eső sem tudta kedvét szegni a táborlakóknak, akik végig szurkolták a magyar-olasz focimeccset. A hangulat óriási volt. Az esti just dance (a nyári táborok örök favoritja) az erdeiben is minden korosztályt beszippantott. Végeláthatatlan táncunkat még a szomszédos táborlakók is megirigyelték. Persze a sport sem maradhatott ki a 4 napból. Táborhelyünk szinte minden lehetőséget megadott erre, hisz foci, kosár, röpipályánk is volt. Így természetesen versenyeket is szerveztünk. A közeli parkban számháború, a tisztáson méta folyt. A batikolásnál az alkotás öröme mellett szuper divatos pólók születtek. A sütitobozok elkészítése valamennyi osztály feladata volt. Az eredmény elfogyasztása már gyorsabban ment!
A konyhai szolgálat legvidámabb feladata a mosogatás volt (szinte harc folyt a legjobb helyekért! Sokan életükben először mosogattak!) A terítések, reggeli készítése, úticsomag összeállítása mind-mind a tábori élet kiemelt feladata volt, amelyben valamennyi osztály részt vett. Talán két olyan dolog, amin a jövőben változtatni kell: a gyerekek viszonya a rendhez és az alváshoz! (De jó lenne, ha aludnának egy kicsit!)
Köszönet valamennyi kollégámnak (a teljes felsős tantestületnek), akik vállalták a 4 napos kimerítő munkát! Móninak, aki nagyon finomakat főzött, az ifiseknek, akik nemcsak a konyhán, hanem mindenben segítettek! A Koszta Sped Kft vezetőjének Sztancsik Csabának, aki összegyűjtötte, le-és visszaszállította a csomagokat. Ő és az önkormányzat anyagilag is támogatott több tanulónkat.
Kijelenthetjük, hogy majdnem a teljes felső tagozat részese volt ennek a pár nap élményének. A „lakys tudat” kialakítását már évek óta feladatnak tekinti az intézmény valamennyi pedagógusa. A cél, hogy az iskolai szocializáció során számtalan társas élményt szerezve, feladatot megoldva, tevékenységet elvégezve az összetartozás tudata is kialakuljon. Ennek kiváló helyszíne volt az erdei iskola. A közösen átélt programok mind összekovácsolták az osztályokat, a más-más életkorú gyerekeket, valamint a diákok és pedagógusok közti kapcsolatát is erősítette.
Mert a LAKY JÓ! ENNYI!
PHK